"Két szál pünkösd rózsa,
Kihajlott az útra,
El akart hervadni,
Nincs ki leszakítsa.
Nem ám az a rózsa,
Ki a kertben nyílik,
hanem az a rózsa,
Ki egymást szereti.
Nem szeretlek másért,
Két piros orcádért,
Szemed járásáért,
Szád mosolygásáért."
(magyar népköltés)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése